Putyin Budapestre jön!
Márciusban Budapestre látogat Vlagyimir Putyin orosz elnök - értesült a Népszava több, egymástól független forrásból.
Márciusban Budapestre látogat Vlagyimir Putyin orosz elnök - értesült a Népszava több, egymástól független forrásból.
Összeomló gazdaságok és fizetőeszközök, több ezer halálos áldozat, megváltozó országhatárok és hidegháborús feszültség a nagyhatalmak között - röviden ez a mérlege az idén egyre nagyobb intenzitással tomboló orosz-ukrán válságnak. Az biztos, hogy az orosz külpolitikai ambícióknak idén már mélyreható következményei voltak mind társadalmi, mind gazdasági, mind katonai értelemben, de az továbbra is bizonytalan, hogy mennyire elhúzódó konfliktusra kell felkészülnünk és milyen irányt vesz jövőre. A magyar gazdaságra is érezhető negatív hatást gyakorló orosz-ukrán válság rövid bemutatása mindenképpen előkelő helyet érdemel az idei év legfontosabb gazdasági folyamatait bemutató top10 sztori összeállításunkban.
Az ország súlyos gazdasági problémáival és az infláció elszaladásával párhuzamosan erősen megnövekedett vodkaárak visszafogására szólította fel a kormányt az orosz elnök karácsonykor.
Láncreakció söpör végig az orosz gazdasági és pénzügyi rendszeren, amelynek elképesztően látványos következménye volt az, amit hétfőn és kedden láttunk lecsapódni a hihetetlen mértékű rubelzuhanásban a brutális jegybanki kamatemelés mellett is. Éppen utóbbi az, ami az oroszok szenvedését biztosan csak még tovább fokozza. Mi vezetett ehhez a drámai helyzethez? A kamatemelés inkább csak a tűzoltásra, a még súlyosabb pénzügyi zavarok elkerülésére lehet jó, a pénzügyi nyomás érdemi enyhüléséhez valószínűleg az kellene, hogy irányváltást hajtson végre a moszkvai külpolitika. Nagy kérdés, hogy ez bekövetkezik-e, illetve milyen súlyos áldozatok kellenek ahhoz, hogy eljussunk idáig.
Az újabb amerikai gazdasági-pénzügyi szankcióktól való félelem hatására és az olajárak szenvedése miatt hétfő reggeltől kora délutánig 6 százalékot zuhant az orosz fizetőeszköz a dollárral szemben. Ez tehát azt jelenti, hogy gyakorlatilag szabadesésben van a rubel a múlt heti sokadik jelentős jegybanki kamatemelés mellett is. A rubel az utóbbi három hét alatt 35%-ot esett, tavaly év vége óta pedig már 85%-os szakadásról beszélhetünk és ennek láttán ma az orosz miniszterelnök arra kérte a kormányt, hogy az apadó költségvetési és export bevételek miatt 10 százalékkal csökkentsék a jövő évi költségvetés kiadási oldalát. A rubel mellett az orosz tőzsde is durván esik, közben az orosz kitettséggel rendelkező nemzetközi cégek részvényárfolyama is igencsak szenved. Ez például ma az OTP Bank 3% körüli esésén is meglátszik amellett is, hogy éppen egy ma reggeli interjúban tett ígéretet Orbán Viktor kormányfő a bankadó 2017-ig történő csökkentésére.
A Kreml vasárnapi közleménye szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök Magyarország és Szerbia vezetőivel az energia terén történő együttműködésről egyeztetett - számolt be a Reuters. Mindez pár nappal azok után, hogy Putyin lefújta a Déli Áramlatot. Délután Szijjártó Péter az MTI-nek nyilatkozva megerősítette, hogy Orbán Viktor és Putyin telefonon beszéltek.
Moszkvába érkezett szombaton a francia elnök, aki a vnukovói repülőtéren kezdett tárgyalást Vlagyimir Putyinnal. Francois Hollande előre nem tervezett látogatását csak a reggeli órákban jelentették be az orosz fővárosban.
Véglegesnek tartja a Déli Áramlat gázvezeték megépítéséről hozott orosz döntést Alekszandr Novak energiaügyi miniszter.
Internetadó bevezetését javasolta Oroszországban egy szerzői jogok védelmével foglalkozó szakmai szervezet, amelynek elképzeléséről a Rosszija 24 állami hírtelevízió számolt be csütörtökön.
A Déli Áramlat kudarca Vlagyimir Putyin személyes veresége - értékelte az orosz elnök bejelentését a földgázvezeték tervének feladásáról a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német lap kedden.
Tegnap nagy meglepetést keltve az orosz vezetés bejelentette, hogy lezárják a Déli Áramlat projektet, mivel Brüsszel gátolja a vezeték megépítését. Moszkva alternatív megoldásként Törökországba irányítaná a tengeri vezetéket, ahonnan évi 50 milliárd köbméter földgáz jutna el egy görög gázközpontba. Mi történt? Blöff? Mesteri húzás Putyintól vagy esetleg csak simán megtörtek az oroszok? Bármi is a jó válasz, úgy tűnik, hogy kormányunk hiába vállalt annyi harcot az orosz projektért.
Az Európai Uniónak a Déli Áramlattal kapcsolatos ellenző álláspontja miatt az orosz energiahordozók forgalmát a jövőben más célállomások felé fogják irányítani - mondta Ankarában Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki azt tanácsolta Bulgáriának, kérjen kártérítést az EU-tól az elmaradt haszon miatt.
Oroszország nem tudja folytatni a Déli Áramlat megépítését - jelentette ki Vlagyimir Putyin törökországi látogatásán. Az orosz elnök az akadályoztató körülmények között említette a bulgáriai helyzetet és azt is mondta, hogy Oroszország lemond a projektről, ha az Európai Unió ellenzi. A Gazprom vezére Putyin bejelentését követően világossá tette: a projektet lezárták, vége.
Az orosz elnök bejelentése meglepetésnek számít annak fényében, hogy az orosz fél az elmúlt hetekben és hónapokban mennyire erőteljesen kiállt a projekt megvalósítása mellett. Igaz, voltak arra utaló jelek, hogy a projekt nehezen fog beindulni. Elképzelhető, hogy az orosz gazdaságra nehezedő egyre nagyobb nyomás váltotta ki Putyin döntését. A hír Magyarország szempontjából sem mellékes, hiszen hazánk támogatja a gázvezeték megépítését.
Egyre rosszabb helyzetben vannak az orosz bankok, különösen az állami tulajdonban lévők. Nagyot esett idén a Sberbank árfolyama az orosz-ukrán krízis miatt, a legnagyobb orosz hitelintézet csökkentette is a finanszírozási korlátozások és a korábban vártnál nagyobb hitelezési veszteségek miatt idei eredmény-előrejelzését. A többiek ennél sokkal rosszabb állapotban vannak.
Ahogy Hitler a második világháborúban, Vlagyimir Putyin is alapjaiban szeretné megváltoztatni a fennálló világrendet - jelentette ki egy brüsszeli konferencián Andrej Illarionov, aki 2000 és 2005 között volt az orosz elnök gazdasági főtanácsadója a Bruxinfo tudósítása szerint. A szakember állítása szerint Putyin már 2003-ban beszélt az ukrajnai háború kirobbantásának tervéről, majd 2008-ban kiszivárgott egy haditerv is erről, amelyben az is benne volt, hogy atomfegyvert vetnek be az ukrán csapatok ellen.
Orbán Viktor a német Handelsblatt-nak adott interjút. Az interneten elérhető rövid változat szerint a miniszterelnök Ukrajna helyzetéről beszélt, megállapítva: Magyarországnak szüksége van egy szomszédra, ami elválasztja Oroszországtól, Kijev azonban jelenleg még nem tud megállni a saját lábán. A magyar kormányfő beszélt a kitiltási botrányról, a paksi bővítésről, a "nem-demokráciák" sikerességéről is a német lapnak.
Szokatlanul keményen bírálta Angela Merkel Ausztráliában Vlagyimir Putyint, és az ukrajnai válság tovaterjedésének veszélyére figyelmeztetett - így számoltak be német lapok kedden a német kancellár egy Sydney-ben mondott beszédéről.
Ismét élesen bírálta az amerikai elnök Oroszországot az ukrán válságban játszott szerepe miatt. Barack Obama a G20 csoport szombaton megnyílt ausztráliai csúcsértekezlete előtt, egy nyilvános beszédben azt mondta, hogy "az orosz agresszió fenyegetés a világnak, ahogy azt a maláj utasszállító repülőgép megdöbbentő lelövése is jelzi". Még a G20 csúcstalálkozó előtt a sajtóban számos cikk jelent meg arról, hogy ezen az eseményen várhatóan sok kritikát fog személyesen, illetve nyilvános beszédek formájában kapni Vlagyimir Putyin orosz elnök, ami a kelet-ukrajnai, egyre fokozódó feszültségekkel is indokolható.
Röviden, állítólag néhány percen át beszélt egymással Vlagyimir Putyin orosz elnök és Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) szervezetének pekingi csúcstalálkozóján.
Indokolatlannak nevezte a rubel árfolyamának gyengülését és jegybanki beavatkozást helyezett kilátásába az árfolyam stabilizálására Vlagyimir Putyin orosz elnök az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozón hétfőn Pekingben.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Szakértők szerint több legyet is ütött egy csapással Kijev.
Az uniós támogatások így is felülmúlják az Egyesült Államok kifizetéseit.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?